Nehéz helyzetben van a magyar mezőgazdaság – jelentette ki Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke a Hagymafesztivál szakmai napján a Koronában. A fórumon arról beszélt, hogy idén nyáron is majdnem olyan súlyos aszály sújtotta a térséget, mint a 2022-es rekordaszályt hozó esztendőben.
Forró őszre számít Szél István, az agrárkamara vármegyei elnöke, szerinte a mezőgazdaság jövője a tét.
Változó gazdasági környezet
Az Európai Unió új költségvetési ciklusában csökkenhet a területalapú támogatások összege, az ukrajnai háború nem ért véget, az Amerikai Egyesült Államok 15 százalékos vámot vett ki az uniós termékekre, Kína pedig a napokban jelentette be, hogy 62 százalékos vámot vett ki az uniós sertésszállítmányokra. Mindeközben a magyar gazdáknak a klímaváltozással, az Alföld kiszáradásával kell szembenézniük.
Szél István, a Nemzeti Agrárkamara Csongrád-Csanád vármegyei elnöke. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Ugye, erőteljes a fölmelegedés, a párolgási veszteség rendkívüli, a csapadék hiánya most már egész évben jelentkezik. A Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, óriási a párolgási veszteség” – sorolta a problémákat Szél István.
Rekordalacsony vízállások
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke arra emlékeztetett, hogy a nyáron megdőlt a Tiszán és a Maroson is a valaha mért legkisebb vízállás szintje. Csökkent a csapadékmennyiség, és eltűnt a téli hótakaró is. Szél István emlékeztetett, az agrárkormányzat ingyenes öntözővíz biztosításával támogatta a gazdákat, az Aszályvédelmi Akciótervben pedig megyeszerte holtágakat töltöttek fel vízzel, valamint lejjebb helyezték a folyókban az öntözéshez nélkülözhetetlen szivattyúcsonkokat. Hozzátette, a kukoricatermelők szeptember 30-ig jutnak hozzá az aszálykár-támogatáshoz.
Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Makónál -120 centiméteres vízszintet mutatott a vízmérce. A mérések kezdete óta nem volt még ilyen alacsony a Maros vízállása. Másnap, 21-én újból -120 centiméteres vízállást mértek a makói szakaszon. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Jótékonysági akció
A sok probléma dacára folytatódott a magyar gazdatársadalom legnagyobb jótékonysági programja, a Magyarok Kenyere kezdeményezés. Szél István elmondta, hogy 2025-ben csaknem ezer gazdálkodó, 35 ezer kilogrammnyi búzát ajánlott fel, amiből 25-26 ezer kilogramm liszt lesz. A makói és környékbeli gazdák igen aktívak voltak: több mint 280 gazdálkodó, 11300 kilogramm búzát adományozott jótékonysági célra, az ebből készült lisztet az adventi időszakban juttatják el a segélyszervezeteknek.
Ezeket olvasta?
Kétszer is megdőlt augusztusban a legkisebb vízállás szintje a Maroson
