Rekordalacsony az alföldi folyók vízállása, egyre másra dőlnek meg a legkisebb vízszintek. Az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Makónál –120 centiméteres vízszintet mutatott a vízmérce – vagyis a mérések kezdete óta nem volt még ilyen alacsony a Maros vízállása. Hogy hova tűnt a folyó vize? Lapunk kérdésére Sipos György, az Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezetője válaszolt.
![]()
Sipos György munkatársaival évtizedek óta kutatja a Marost, a parajdi bányaomlás után például egyetemi hallgatók bevonásával vizsgálták a sókoncentráció alakulását a folyó magyarországi szakaszán.

A makói szabadstrand 2025. augusztus 21-én. A parttól több méternyit kellett sétálni ahhoz, hogy valaki a folyóban megmártózon. A Maros vízszintje augusztus 20-a után 21-én délután is –120 centiméter volt Makónál. Fotó: Jeszenszky Zoltán
A kutató szerint közvetlen, rövid távú és közvetett, hosszú távú okokkal magyarázható, hogy a Maros vízszintje negatív rekordot döntött.
Melyek voltak a közvetlen okok?
-
Télen nagyon kevés hóban tárolt vízkészlet halmozódott fel a Maros romániai vízgyűjtőterületén;
-
tavasszal és nyáron kevés csapadék hullott a térségben;
-
a májusi parajdi bányaomlás után a folyóvíz sókoncentrációját a román oldalon víztározókból leengedett vízzel hígították, így azokból most, a kisvizes időszakban kevésbé tudják biztosítani a Maros vízutánpótlását;
-
az utóbbi években drasztikusan csökkent a talajvízszint az Alföldön. A harminc éves augusztusi átlaghoz képest most másfél-két méterrel alacsonyabb a kutakban a vízszint. A Maros vize így a mederből könnyebben el tud szivárogni, ami szintén apasztja a vízszintet.
„Volt már ennél kevesebb víz a Marosban, és a regionális klímamodellek alapján lesz is” – figyelmeztet a kutató. Sipos György egy 2014-ben megjelent tanulmányukra utal. Abban arról írtak, hogy a klímaváltozás miatt megváltozik a csapadék éven belüli eloszlása. Nyáron, július-augusztus hónapokban, nagyon kevés csapadék érkezik, miközben magas hőmérséklet és intenzív párolgás jellemzi az időjárást. A tél is melegszik, ezért a hóban tárolt vízkészlet is folyamatosan csökkenni fog.

Maros 2025. augusztus 21-én, háttérben a vasúti híd. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„A jövőben arra számítunk, hogy ha nem is évről évre, de időről időre ezek a rekordok meg fognak dőlni, sajnos” – hangsúlyozza a SZTE tanszékvezetője.
Nemcsak a Maroson dőlnek meg a vízállási rekordok! A Tiszán Szolnoknál pénteken –301 centiméteres vízállást mértek, amire még sosem volt korábban példa.
Melyek a közvetett, azaz a hosszú távú okok?
„A folyószabályozások hatására jelentősen bevágódott a meder, ezt azt jelenti, hogy ugyanaz a vízmennyiség vagy vízhozam, alacsonyabb vízállás mellett jön le a folyón” – hangsúlyozza Sipos György.
Elődeink a vízmérce nullpontját 150 évvel ezelőtt az akkor tapasztalt legkisebb vízszinthez igazították. A Maros esetében a „bevágódás miatt” több mint egy méterrel mélyült a folyó medre. Ha nem is ilyen mértékű, de jelentős mélyülést eredményez a főként a román szakaszon folytatott intenzív kavics- és homokkitermelés, ami a hordalékát vesztett folyó további bevágódásához vezet.
A kutató arra emlékeztet, hogy csak a legkisebb vízszint rekordja dőlt meg, de nem a legkisebb vízmennyiségé!
Augusztus 20-án, 21-én másodpercenként 30-32 köbméternyi vizet szállított a Maros, aminél már folyt jóval kevesebb víz is a mederben! 1905 szeptemberében átlagosan 21-22 köbméternyi víz érkezett másodpercenként a folyón.

Megfeneklett bója a homokpadon. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Sipos György szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az utóbbi évtizedekben valamelyest nőtt az a vízmennyiség, amit augusztusban-szeptemberben szállít a folyó. A romániai víztározókban télen, tavasszal visszatartott vizet ugyanis nyáron leengedik, részben azért, hogy elektromos áramot termeljenek vele, részben azért, hogy öntözővizet biztosítsanak a gazdáknak. De idén a parajdi bányaomlás miatt, ez a megszokott ritmus kissé felborult.

Sipos György, az Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezetője. Forrás: Sipos György
„Mindezek miatt a kisvizes vízmennyiségek és vízállások nem csökkentek olyan mértékben, annyira drasztikusan, mint ahogy az a klímaváltozás alapján várható lenne” – mondja a kutató.
Ez is rámutat arra, hogy összehangolt beavatkozásokkal valamelyest tompíthatók a klimatikus okok miatt ránk váró szélsőséges vízjárási helyzetek. Mindamellett fel kell készülnünk arra, hogy az elkövetkező évtizedekben környezetünk, így a Maros is jelentősen meg fog változni.
