Augusztus 24-e Bertalan névnapja, a szegedi szűcsök védőszentjének emlékére. A naphoz különféle népi hiedelmek is kötődnek – a vélekedés szerint ez a nap az ősz kezdete.
1568-ban vették fel a római naptárba Szent Bertalan apostol emlékére a Bertalan-napot. Bertalan apostol egyike volt Jézus tizenkét tanítványának, azonban a Szentírás kevés említést tesz róla. Az írások szerint Jézus kereszthalála után Itáliában majd Örményországban terjesztette az evangéliumot. Utóbbi helyen vértanúhalált halt – megnyúzták és lefejezték az apostolt.
Bertalan napja a nyár vége
Ha esik Bertalan napján, a régiek szerint jó káposztatermés várható, az aznapi zivatar azt jelentheti, hogy sok hó és jég jöhet télen. A Mura-vidéken ez a nap a vajköpülés napja volt, az ekkor készült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. A vajból egy-egy kanállal a búzához és a lencséhez is tettek, hogy ezzel elkerüljék annak férgesedését. Nem csoda, hogy így alakult ki a hagyomány, hiszen a vértanúhalált halt szentet ördögűzőként tisztelték.
Sok hiedelem alakult ki
A Kisasszony havának 24. napját tartják a hagyomány szerint a gólyák vándorlásának kezdetének. Ezen a napon továbbá nem szerencsés fürdeni, mert ezzel a vízi szellemeket is felzavarhatják. Emellett egész augusztusra úgy tartották, hogy mértékkel kell enni, a melankolikus ételeket (mint például a káposztát) pedig teljesen kerülni kell ahhoz, hogy az őszi hónapok jó hangulatban telhessenek. Egyes helyeken Bertalan-napon kifejezetten tilos volt kimenni a káposztaföldekre – úgy tartották, hogy ez esetben apró fejű káposzta terem.
Azt, hogy ezek babonák, vagy tényleges megfigyelések, persze nem tudni, de talán érdemes lehet a régi öregek évszázados tudására hallgatni.
