Több száz év zenei örökség – mindössze két szobor őrzi emléküket

157

A makói születésű Fátyol Misi a 20. század egyik legjelentősebb cigányprímása volt, akinek neve összefonódott Makó zenei életéhez. Ő az egyike annak a két roma muzsikusnak, akinek szobor állít emléket Magyarországon.

Fátyol Misi egy több száz évre visszavezethető zenészcsaládban született, és már fiatalon kiemelkedett hegedű tudásával. Pályája elején édesapja és nagybátyja zenekarában játszott, majd 18 évesen Szegedre került, ahol konzervatóriumi tanulmányokat is folytatott. Később Budapesten, a Vadászkürt mulatóban muzsikált. A háború után hazatért Makóra, és a Korona Szállóban vezette zenekarát, amely hosszú éveken át a város kulturális életének meghatározó része volt. Számos rádiófelvétel, külföldi turné és zenei díj fűződik nevéhez, zenekara ötvözi a cigányzene és a tánczenekarok stílusát. Nótaszerzőként is tevékenykedett, és zenéjét gyakran társították népszínművekhez, folklórprodukciókhoz. Bár országos karriert is befuthatott volna, ő Makón maradt, a család és a helyi közönség iránti hűségből.

Szobor őrzi emlékét

Makó városának szívében, a Széchenyi téren áll az a bronzszobor, amely Fátyol Misi cigányprímásnak állít emléket. Az ötlet a híres zenész születésének 100. évfordulója kapcsán vetődött fel, akit nem csak hazánkban, de külföldön is nagy megbecsülés övezett. A kezdeményezést Bozsogi Attila nyugalmazott zenész indította el 2008-ban, és rövid idő alatt több, mint 600 támogató aláírás gyűlt össze a város polgáraitól.

Pályázati szobor

Makó önkormányzata pályázatot írt ki, a 10 pályamunkából Kis Jenő Ferenc tervét választották. A szoborral nemcsak Fátyol Misinek, hanem az eltűnőben lévő hagyományos cigányzenének is emléket szerettek volna állítani. A mű 2009. július 14-én került végleges helyére, a főtéren sétálók a mai napig gyönyörködhetnek benne. Tavaly a kezdeményező Bozsogi Attila is elhunyt, a szoborral szemközt ezért egy emlékpadot helyeztek el.

Két ilyen van az országban

Magyarországon jelenleg csak két köztéri szobor ábrázol cigányprímást: az egyik Fátyol Misié Makón, a másik pedig Dankó Pistáé Szegeden. Az utóbbit 1912 októberében avatták fel Szegeden, a Stefánia sétány és Dózsa utca találkozásánál álló parkban, ahol márványból készült műalkotás ábrázolja a nótakirályt. A szobrot Margó Ede szobrász alkotta, aki személyes tiszteletből nem fogadott tiszteletdíjat az elkészítéséért. A mű egy másfélszeres életnagyságú alakot mutat – Dankó Pista elmélázó arccal, hegedűvel a kezében – vadrózsabokorral a háttérben, melyek a szecesszió stílusjegyeit hordozzák.