Brzózka Marek szobrászművész és Szabó Ábel Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész nem első alkalommal fognak részt venni a Natura Marosmenti Művésztelep munkájában. Az idei 18. alkotóműhely nyitányaként kettejük közös kiállítására került sor a makói levéltárban. A Kinn és benn címet viselő tárlatban a „kinn”-t Brzózka Marek installáció képviselték, míg a „benn”-t Szabó Ábel grafikái.
Atlasz és az égbolt terhe
A Natura Marosmenti Művésztelep nyitókiállításának tematikája Brzózka Marek szobrászművészben fogalmazódott meg. A tanulmányi évei alatt felfigyelt Atlaszra, a görög mitológiából ismeretes istenre, aki az égboltot tartja, ebben pedig nagy lehetőséget és kihívást látott. Aktuálisnak gondolta a terheknek a szobrászati megfogalmazását. Atlasz alakjából és az égbolt-teher tartásának témájából jutott eszébe az, hogy ezt vizuális problémaként megpróbálja megjeleníteni. Ennek a keresése során jutott el addig a gondolatig, hogy tulajdonképpen ez a hétköznapi életnek a nehézségeire is átvezethető. Ez inspirálta a tárlaton látható installációit, melyek a makói levéltár udvarán tekinthetők meg.
A monotípiák különlegessége
A kiállítás másik fele a beltérben található meg, itt Szabó Ábel festő-és grafikusművész alkotásai láthatók. Ezek mind monotípiák, azaz nem sokszorosított nyomatok, mindegyikből egy darab van. „Ezek a nyomatok valahol pont az egyediségükből adódóan egy kicsit a festészet és a grafika között helyezkednek el” – fejtette ki az alkotó. Hozzátette: makói kötődése is vannak a képeknek, ugyanis a Natura Marosmenti Művésztelepen kezdett kísérletezni a monotípiákkal. Helyi témát keresett – ahogyan általában azt művésztelepeken tenni szokta. Ezek akkor kísérleti stádiumban voltak, majd később műteremben továbbfejlesztette őket és ennek eredményét lehet látni a tárlaton.
Brzózka Marek szinte hazajár Makóra
Mivel a kiállítás egyben a Natura Marosmenti Művésztelep nyitórendezvénye is, lapunk arra volt kíváncsi, hogy a két művésznek van-e már ötlete arra, hogy hogyan közelíti meg az idei tematikát, azaz a makói tájat. Brzózka Marek elmondta: vannak tervei és elképzelései. „Igazság szerint szerencsére azt mondhatom, hogy én szinte hazaérkezem Makóra, mert 15 éve itt tanítok a Szignum Általános Iskolában. Így a Maros, illetve a makói táj mélyen belém ivódott, és abszolút a magaménak érzem. Szerintem egy-két napon belül ki fog kristályosodni, hogy mivel fogom tudni tölteni az időt” – fogalmazott.
Szabó Ábelre inspirálóan hat a makói táj
Szabó Ábel megosztotta lapunkkal, hogy mindig szétnéz a művésztelepek első napjaiban, hogy mit talál a környéken, mi az, amit érdemes megragadni. Azt kérdeztük tőle, hogy inkább a festészeten vagy a grafikán keresztül fogja megközelíteni az idei témát. Így válaszolt: „Sokszor van úgy, hogy készülök egy technikával és egy egészen más lesz belőle. Ez nagyon gyakran előfordul, és nem is szeretném magamat szorítani ennyire előre ilyen prekoncepciókhoz, mert akkor nem adom meg a lehetőségét annak, hogy esetleg valami újat felfedezzek és fejlődni is tudjak”. Azt is hozzáfűzte, hogy nagyon inspirálóan hat rá a makói táj. „Én nagyon szeretem ezt a tájat, mert hát ugye ez az Alföld, én hegyvidékről származom, és az is nagyon szép, de amikor először megpillantottam ezt a tájat, nekem az nagyon különleges és szokatlan volt. Aztán a későbbiek során nagyon-nagyon megtetszett. Úgy érzem, hogy valahogy ez a táj megőrizte az eredetiségét. Annak ellenére, hogy művelve van, mégis érzek valami olyat, mint hogyha visszamenne az ember a természetben, hogy valami ősiséget magában hordoz”.
