Egy, az első világháborúról szóló, terjedelmes történelmi mű szerettette meg Forgó Gézával az olvasást, és terelte a történelem felé az érdeklődését. A régi könyvsorozatban rengeteg fénykép és térkép is volt, később történészként jött rá arra, hogy ezeknek is milyen nagy szerepük van a múlt feltárásában.
Forgó Géza nagymamája könyvtárában talált rá még gyerekként Tolnai: A világháború története című ötkötetes történelmi munkára. Az 1915 és 1920 között megjelent könyvsorozat az első világháború történetét dolgozta fel. Nagymamája édesapja szanitécként, egészségügyi katonaként szolgált a kortársak által nagy háborúnak nevezett fegyveres konfliktusban. A díszes borítójú köteteket Forgó Géza gyakran forgatta gyerekkorában. A fényképekkel és térképekkel gazdagon illusztrált könyvek lapjain sok korabeli visszaemlékezés olvasható.
Forgó Géza a nagymamája könyvtárából származó kötettel a kezében. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Azóta a munkám során rájöttem, hogy az egyéni visszaemlékezéseknek – ahogy mostanában divatos szóval mondják, az oral historynak –, mekkora szerepe van a történelem megértésében. És mekkora szerepe van egy-egy fényképnek. Manapság, amikor százával lőjük a fotókat, azt sem tudjuk, hogy mi van rajtuk, de akkoriban egy-egy fényképnek sokkal nagyobb szerepe volt. Egy család életét, történetét is el tudta mesélni. Gondolok itt arra, amikor valakit bevonulásakor lefényképeztek, majd két hónap múlva meghalt a nagy háborúban, gyermekeit árván hátrahagyva” – folytatta Forgó Géza.
Történelem térképeken
Nemcsak a könyvsorozat fényképei, hanem a térképei is hatottak későbbi történészi munkájára, életútjára.
Az ötkötetes könyvsorozat első kiadása 1915 és 1920 között jelent meg. Fotó: Jeszenszky Zoltán
„Valamikor nekem is volt egy nagyobb térképgyűjteményem, de helyhiány miatt, azóta már a bekerült a múzeumba. Ha a történelemmel, a múltunkkal foglalkozunk, akkor a történeti földrajznak is nagy szerepe van, és egy térkép is rengeteg tud mesélni az akkori tájról. Szerencsére, a múzeumban is hatalmas térképgyűjteményünk van, és nemrégen kaptunk még egy csaknem kétezer darabos kollekciót, amiben a világ minden tájáról vannak térképek” – tette hozzá a történész-muzeológus, aki egy közelmúltban olvasott könyvet is az olvasók figyelmébe ajánl. Yuval Noah Harari: Sapiens – Az emberiség rövid története egy izraeli történész műve, ami szakít a nálunk megszokott eseménytörténeti megközelítéssel.
Sapiens
„A kötet nem egy nagyon alapos szakkönyv, hanem inkább egy vízió az emberiség történetéről, ami a kezdetektől a jövőig, az emberiség előtt álló veszélyekig ível. Rendkívül kreatívan és bátran áll a témához a szerző, sokan éppen ezért kritizálják, de olvasható a kötetet, és rendkívül érdekes. Az utóbbi pár évben ez volt az a könyv, ami a legjobban meglepett, és gondolkodásra késztetett” – közölte Forgó Géza.
Yuval Noah Harari: Sapiens – Az emberiség rövid története című kötet borítója. Fotó: Jeszenszky Zoltán
És hogy miért érdemes olvasni? Történészként egy klasszikus mondást idézett: „A történelem az élet tanítómestere”. Forgó Géza szerint a történelemből lehetne tanulni, de az emberiség sajnos, képtelen. A rendszeres olvasás nemcsak a szókincset gyarapítja, hanem a szövegértést is javítja, aminek a segítségével a tőmondatok mögötti valóság is feltárul. Most, amikor a facebookon néhány soros híreket olvasunk és egy olyan információáradatban élünk, amit nem biztos, hogy fel tudunk dolgozni megfelelő ismeretek és műveltség nélkül, különösen fontos ez.
