Napokig a határérték körül mozgott a sóterhelés a Maros magyarországi szakaszán – állapították meg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, akik a hallgatók bevonásával követik a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a folyó hazai szakászán. A vízből több helyszínen rendszeresen mintát vesznek, de már a marosi iszap sótartalmát is vizsgálják.
A május heves esőzések okoztak súlyos természeti katasztrófát az erdélyi Parajdon. A Korond-patak vízhozama több mint százszorosára duzzadt, és nagy mennyiségű víz tőrt be a tárnákba teljesen elöntve a bánya valamennyi részlegét. A bányakatasztrófa következtében megemelkedett a Kis-és a Nagy-Küküllő sótartalma, majd a sós víz a Marost is elérte.
Naponta több helyszínen vesznek vízmintát a Maros folyóból a szakemberek. Fotó: Miklós András
Levonult a második hullám
A szegedi egyetem kutatói a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán vett mintákat elemeznek. A víz vezetőképességét mérik, ami a sótartalom függvényében változik. A sós víz első hulláma június közepén vonult le az érintett folyószakaszokon, akkor a sótartalom jóval alatta maradt a folyóra vonatkozó 900 µS/cm-es határértéknek.
„A múlt héten azonban egy újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével, ami elérte, illetve enyhén meghaladta a határértéket. Ezt követően napokig magas szinten, 900 és 1000 µS/cm között stabilizálódott a vezetőképesség és csak a legújabb adatok alapján indult csökkenésnek” – írták az SZTE közleményében.
Ez a sókoncentráció elsősorban a gerinctelen élőlényekre, például a kérészekre lehet veszélyes, ezért a szegedi egyetem kutatói a marosi iszap sótartalmát is el kezdték vizsgálni.
Mennyi az annyi? Mekkora a sótartalom?
„Jelenleg a víz természetes szint feletti sótartalmának nagyságát úgy lehet érzékeltetni, mintha egy liter vízbe egy csipetnyi, azaz nagyjából fél grammnyi asztali sót szórnánk. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ha felszorozzuk a folyó 50-60 m3/s vízhozamával, akkor másodpercenként 25 kilogramm a sószállítás mértéke, napi szinten pedig több mint 2000 tonna többlet só halad át egy-egy szelvényen a magyarországi szakaszon” – nyilatkozta az egyetem honlapjának Barta Károly, a laboratórium vezetője.
Mintha egy liter vízbe fél gramm sót tennénk. Fotó: Miklós András
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság június 16. óta harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültségben van. A vízügy szakemberei naponta, több helyszínen vesznek mintát a Marosból, az adatokat pedig azoknak a gazdáknak is elküldik, akik a folyó vizével öntöznek. A legfrissebb, pénteki közleményükben azt írták, hogy a Maros nagylaki határszelvényében, a Maros nagylaki határszelvényében, a Cservölgyi fővízkivételnél és a Ferencszállási fővízkivételnél is jóval határérték alatti értéket mértek.
Ezeket olvasta?
