Pénteken délután 3-as, szombaton 20:55-kor 3,6-es magnitúdójú – a lakosság számára is érzékelhető – földrengést észleltek Csongrád térségében – írta közösségi oldalán a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. Hozzátették, vasárnap egy ideiglenes mérőállomást helyeztek el a kisváros északnyugati részén.
A pénteki földrengést követően szombaton folyamatosak voltak az utórengések.
A lakossági bejelentések alapján eddig öt darab olyan utórengés volt, melyet a Csongrádon élő emberek is érzékeltek 1.9-2.4 közötti magnitúdóval.
Ideiglenes mérőállomás
A magyarországi földrengések megfigyelésével és kutatásával foglalkozó Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai vasárnap Csongrádra utaztak, hogy egy ideiglenes mérőállomást helyezzenek el a helyszínen, ami a rezgések lecsengéséig fog üzemelni. Ez lehetővé teszi a rengések pontosabb helymeghatározását, és a mélység becslését – írták a kutatóintézet közösségi oldalán.
Mi okozza a csongrádi földrengéseket?
Magyarország alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog – írták az intézet közösségi oldalán.
Hozzátették, ez a mozgás „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak.
Mozgásban
A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak – vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest.
Természetes eredetű
Közösségi oldalukon hangsúlyozták, hogy már most biztosnak tűnik, hogy természetes, tektonikai eredetű földrengésekről van szó. A rendelkezésre álló információk alapján valószínű, hogy a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet–északkelet és nyugat–délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén jelenleg is tapasztalható oldalirányú elmozdulás, amely úgynevezett „balos” értelmű. Azaz a két lábunkkal a törés vonal egyik és másik oldalán található lemezen állva a bal kezünkön lévő mozog az irányunkba.
