Előttem az utódom: Dorogi Sándor Makón élte át a beatkorszak hajnalát

681

Dorogi Péter, az Intim Torna Illegál frontembereként 2025-ben, édesapja, Sándor a beatkorszak hajnalán muzsikált a makóiaknak. Bár a család Debrecenből származik, Dorogi Sándor Makón volt középiskolás. A Maros-parti városban életre szóló barátságokat kötött, zenekart alapított, de József Attila költészetével is megbarátkozott.

Egy tánccal kezdődött minden. A közgazdasági technikum egyik diákja, a Medgyesi nevű tornatanár fia, egy új táncot mutatott be a tanítási szünetről Makóra visszautazó fiataloknak. Ez volt a twist.

„Mindenkinek szeme-szája fölakadt, hogy ez létezhet? Ez tánc lesz? A korábbi tánciskolai dolgokat – amit a Korona hotelben tanultunk –, félre kell dobni? Hát, kiderült, hogy félre kell! Elindult a twistkorszak, ami Angliából, Amerikából érkezett, ezzel együtt pedig a Rolling Stones és a Beatles együttes. Ettől kezdve mindenki gitározni akart, aki tudott, aki nem, ebbe a körbe belekerültem én is” – kezdte a múltidézést Dorogi Sándor.

Véletlenül került Makóra

A debreceni fiatal véletlenül került Makóra. Eredetileg a civisváros építőipari technikumába jelentkezett, de nem vették fel, viszont a makói közgazdasági technikum a kereskedelmi dolgozók körében hirdette képzéseit. Mivel édesapja és édesanyja is a debreceni áruházban dolgozott, tudomást szereztek róla, Sándor pedig a ma már Návay Lajos nevét viselő technikum diákja lett. Eredetileg azt tervezték, csak egy évig jár ide, a következő szeptemberben pedig újból megpróbálkozik az építőipari középiskolával, de az élet közbe szólt. A fiatal srác beleszeretett Makóba, és életre szóló barátságokat kötött, szóba sem jöhetett ezután, hogy ne a Maros-parti városban fejezze be a középiskolát.

Mindez annak ellenére történt, hogy a kollégiumukban áldatlan állapotok voltak. Tizennyolcan voltak egy szobában, emeletes ágyakon aludtak, mint a katonák, és a kollégium falai között szigorú fegyelem uralkodott. Az épületből azóta elegáns szálloda lett, rá is csodálkozott, amikor először foglalt szobát a Glorius Hotelben – mesélte lapunknak, hozzátéve: ma már a huszonegyedik század igényeit is kielégíti.

Belebotlott József Attilába

De térjünk vissza a középiskolás évekhez! Makó nemcsak életre szóló barátságokat adott, hanem József Attila szeretetét is. Akkoriban még sok idős tanár tanított a középiskolában, egyikük, egy idősebb hölgy, egykor a híres költő gimnáziumi osztálytársa volt. Sokat mesélt József Attiláról a diákoknak, bár az akkoriban 14-15 éves Sándort ez nemigazán kötötte le. Miután felnőtt, a munkája is közelebb vitte az irodalomhoz, a költészethez. A debreceni egyetemen végezte el a népművelés-könyvtár szakot, és a munkájából kifolyólag több szavalóversenyt is szervezett. Ezekre meghívták József Attila testvérét, Etelkát is, akivel jó barátságba kerültek, és szinte élete végig tartották a kapcsolatot.

Az élet úgy hozta, hogy Dorogi Sándor a Balaton mellé költözött, húsz évig kulturális vezetőként dolgozott, majd Balatonszárszón, a József Attila emlékhelytől néhány száz méterre talált otthonra. Barátaival és munkatársaival egy emlékházat alakítottak ott ki, ami mára zarándokhellyé vált. Otthonában is őriz egy kisebb József Attila-gyűjteményt, amiben például Makóról kapott kéziratmásolatok is vannak.

„Megjelent Szárszón a kínai írószövetég elnöke. Nem tudtam elképzelni, hogy került ide? József Attila után érdeklődött. Kaptam is tőle egy hatalmas faliszőnyegfélét rizsszalmából, amin kínai nyelven olvasható egy József Attila idézet” – mondta elérzékenyülve.

Diákként nem mehetett be egy szórakozóhelyre

De térjünk vissza a beatkorszakhoz! Szinte lehetetlen volt akkoriban elektromos gitárhoz jutni. Dorogi Sándor is minden kapcsolatát megmozgatta, hogy legalább egy házi készítésű hangszer birtokosa lehessen. Az Ezermester című lapban jelent meg az a tervrajz, amiből ügyes mesteremberek elektromos gitárt fabrikáltak.

„Volt egy nagyon nagy tudású roma zenész, aki fantasztikusan értett a gitárokhoz is. Nekem ő volt a tanárom. Sajnos, ötven pár év után, már csak a keresztnevére emlékszem, Gézának hívták. A Maros nevű étteremben muzsikált minden este, hawaii gitáron is játszott. Az utcán, az ablak alatt hallgatóztunk a haverokkal, mert diákként nem mehettünk be ilyen szórakozóhelyekre” – mesélte Dorogi Sándor.

Akkoriban két zenekara is működött Makón, az egyik a gimnázium, a másik a technikum diákjaiból verbuválódott, és bár jó barátok voltak, egymással is rivalizáltak. Még a korabeli tehetségkutató versenyen, a Kit mit tud-on is elindultak, a művelődési házban játszották a talpalávalót. Nemcsak népszerű slágereket adtak elő, saját dalokat is írtak, de ezekről nem maradt fenn hangfelvétel, csak néhány fekete-fehér fénykép.

Dorogi Sándorból végül nem lett hivatásos muzsikus, kisebbik fia, Péter előbb a Kistehén Tánczenekar, majd az Intim Torna Illegál együttessel szerzett országos ismertséget. Utóbbi zenekarával a makói sörfesztiválon is fellépett zajos sikert aratva.