Táncegyüttes is viseli Földeákon a Száraz-ér nevet, ami nem véletlen, hiszen a települést is érinti a csermely. A Száraz-ér Arad mellől, a Holt-Marostól egészen a lelei mocsarakig húzódik, a Maros után ez a térség legjelentősebb vízfolyása.
Az 1840-es években teljesen kiszáradt a csatorna, a környéken élők pedig burgonyát kezdtek termelni a mederben – innen ered a Száraz-ér neve. Ennél azonban már jóval korábban is történelmi szerepe volt a folyamnak, régészeti kutatások tanúsága szerint a mai Békés vármegye területén a folyópart jelentős része lakott volt.
Fontos szerepet töltött be
A csatorna egykor élővizeket kötött össze, rajta keresztül vándorolhattak különböző állatok. Emellett a térség lakói hajózásra használták: az esetlegesen járhatatlan pusztákat a víz segítségével közelítették meg. A 18. században négy vízimalom működött a Száraz-éren, az egyik Földeák mellett, az Igási csárda szomszédságában.
A Száraz-ér Földeák mellett. Fotó: Halmágyi Gábor
Nem mindig volt száraz
1872 körül a folyószabályozásoknak köszönhetően a Száraz-ér jelentős területeket öntött el – javarészt a mai Békés vármegye területén –, súlyos károkat okozva. A folyam szabályozását 1889-re fejezték be.
Napjainkban is él
Kagyló, vízisikló és mocsári teknős is előfordul a Száraz-érben. Korábban ponty és csuka is megtalálható volt benne, ám napjainkra a vízállás már jócskán lecsökkent, így egyre kevesebb állat él a vízben. Jelenleg a vízállása jellemzően 1,2-1,5 méter.
Van, ahol már teljesen benőtte a nádas. Fotó: Halmágyi Gábor
Őrzik az emlékét
A mára már egyre kisebb szerepet betöltő folyam emlékét többféleképpen is őrzik a térségben. A Száraz-eret a makói Települési Értéktárba is felvették. Földeákon a Makói Magán Zeneiskola kihelyezett néptánc-tagozata mintegy másfél évtizeddel ezelőtt megalapította a Szárazér Táncegyüttest, ami a mai napig aktív.
