Hagyományosan Péter-Pál napján, június 29-én kezdődik az aratás. Makó és térségében az őszi árpa nagy részét már betakarították, most a búzát hordják be a szántóföldekről. A súlyos vízhiány és a magas UV-sugárzás miatt csökkenő termésátlaggal számolnak a gazdák.
„Jó minőségű búza termett Makó határában, de a termésátlag elmarad a gazdák várakozásaitól” – nyilatkozta a Mindig Makónak Vass Gábor gazdálkodó.
Június 29-én kezdte meg az aratást, az aszály miatt körülbelül 5-6 tonnás termésátlaggal számol 7-8 tonnás helyett. Úgy becsüli, hogy két hétig tart majd az aratás.
A néphagyomány szerint Péter-Pál napján, június 29-én kezdődik az aratás. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Hódít a mák
Egyelőre átlagos felvásárlási árral találkozott: a takarmánybúzáért tonnánként nettó 65 ezer forintot fizetnek, arra számít, hogy az étkezési búza biztos, hogy drágább lesz majd. Ez a felvásárlási ár azoknak a gazdáknak a költségeit nem biztos, hogy fedezi, akik intenzíven műtrágyáztak a földeken.
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Aratás Makó határában. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Vass Gábor szerint az aszály miatt lassan „el kell engedni” a csúcsterméseket, és az 5-6 tonnás termésátlagra kell berendezkedni, mert csak így lesz jövedelmező a gazdálkodás. De azt is tapasztalja, hogy a környéken egyre nagyobb teret hódít az étkezési mák, amit több száz hektáron termelnek, továbbá a cirok, és kísérleti jelleggel a csicseriborsó.
Vass Gábor azzal kalkulál, két hét alatt véget ér az aratás. Fotó: Miklós András
Kritikus a vízhiány
Sipos József növényorvos szerint akár a 2022-es rekordaszály is megismétlődhet. A vízhiány egyre súlyosabb a talajban.
„Van az a pont, amikor lehet kiváló fajta, lehet kiváló talajadottság, tápanyagellátás, de ha nincs oldószer, nincs víz, nincs a növény fenológiai állapotának megfelelő vízellátás, akkor igazából összeomlik az egész állomány. Ennek a folyamatát éljük meg“ – mondta Sipos gazda.
Csongrád-Csanád vármegyében az őszi árpa nagyobb része már a magtárakban van, de a termésátlagot tekintve elég nagy a szórás. Vannak helyek, ahol 4 tonnás, máshol 7-8 tonnás, sőt, 9 tonnás termésátlag is volt.
Most a durumbúza betakarítása van soron.
A gazdák egyelőre bizakodnak, bár nem tudni, hogy a későbbi tenyészidejű fajták a nagy meleg következtében mennyire „szorulnak meg”.
Megszorulásról akkor beszélnek – magyarázta Sipos gazda –, amikor romlik a hektolitertömeg, romlik az ezermagtömeg és romolhat a beltartalmi érték.
Sipos József növényorvos szerint az aszály egyre korábban érkezik és egyre agresszívebben stresszeli a növényeket. Fotó: Miklós András
A növények is szenvednek a hőségben
„Óriási a gond, nagyon erős a napsugárzás, és a 38-40 fokos hőmérséklet mellé párosul egy nagyon magas UV-sugárzás is. A tavaszi vetésű növényeinknél már láthatók az égési sebek, az UV-sugárzás során kialakuló levélkárosodások. Furulyáznak a kukoricák, és az elkövetkezendő napokban – ha így halad tovább –, ezek a kukoricák megszakadnak, jobb esetben nem pusztulnak el, de nagyon komoly termésveszteségek alakulnak ki” – tette hozzá Sipos József.
A vissza-visszatérő aszállyal is magyarázható, hogy a kukorica vetésterülete zsugorodik Csongrád-Csanád vármegyében, és helyette őszi árpát, illetve őszi búzát termelnek a gazdák.
Kíváncsi, hogy miként működik egy kombájn? Itt láthatja:
