A hétvégén érkező kánikulával kezdődhet meg a tiszavirágzás. A kérészek látványos násza néhány óráig tart majd. A rovar egykor Európa-szerte elterjedt volt, ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin, a Maroson és a Körösökön él. Kisebb rajokat már a Tiszán, a Maros torkolatánál és az algyői főcsatornán is láttak a természetjárók.
A hétvégén borulhat virágba a Maros: a kánikula miatt felmelegedő folyón beindulhat a tiszavirágzás, bár kisebb rajok már a folyó torkolatánál, Szeged közelében a napokban is megjelentek. A tiszavirágzás egy látványos násztánc, amikor a hímek megtermékenyítik a nőstényeket, majd peterakás után, mind elpusztulnak.
A folyó hőmérsékletétől is függ, hogy melyik nap kezdődik a kérészek násztánca. Kisebb rajzásokat a napokban is észleltek. Fotó: Rácz Richárd
Tiszavirágzás: násztánc az utódokért
Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vármegyei titkára lapunknak elmondta, hogy amit tiszavirágzáskor látunk, az a legvége egy három éves fejlődési ciklusnak. A megtermékenyített peték a folyóba merülnek, majd az iszapban rakodnak le. Három év alatt körülbelül húsz alkalommal vedlenek és folyamatosan nőnek. Az életciklusuk utolsó állomásaként minden évben a lárvák a felbukkannak a folyó medréből, újból vedlenek, szubimágóvá alakulnak, majd egy újabb vedlés után kezdődik meg a kérészek néhány órás násztánca. A hímek megtermékenyítik a nőstényeket, majd a peterakás után a rovarok elpusztulnak.
Tokody Béla hozzátette, hogy a nőstényenként megtermékenyített 7-8 ezer pete alásüllyed a folyóba, és kezdődik elölről ez a három éves ciklus.
Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vármegyei titkára. Fotó: Tokody Béla
Túlélte a cianidszennyezést
A tiszavirágnak nevezett rovar egykor Európa-szerte elterjedt volt, az 1950-es évek óta azonban csak a Tisza és mellékfolyóiban – mint a Maros és a Körösök – maradt meg, máshol nem fordul elő. A 2000-es cianidszennyezés után sokan attól féltek, hogy a mérgező szennyvíz miatt, tartósan kipusztul a Tisza élővilága, és a tiszavirág is eltűnik örökre, de szerencsére nem ez történt. A kérészek visszatértek, az elmúlt tíz évben több helyszínen is nagy tömegben rajzanak.
Hungarikum, akár a makói vöröshagyma
A Magyar Madártani Egyesület vármegyei titkára hozzátette, a kérész Magyarországon védett, a védelem az élőhelyére és minden alakjára kiterjed. Ma már a tiszavirág és a tiszavirágzás ugyanúgy hungarikum, mint a makói hagyma. Tokody Béla mindenkit arra kér, hogy aki gyönyörködni akar ebben a páratlan természeti jelenségben, csak messzebbről nézze a kérészek táncát, és ne ártson nekik.
