Ukrajna uniós csatlakozása az agrárágazat trójai falova lenne, mivel olcsó, ellenőrizhetetlen, és gyakran veszélyes termékekkel árasztaná el a piacot – jelentette ki Szél István. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szegedi sajtótájékoztatóján hozzátette: aki Ukrajna uniós csatlakozását támogatja, egy olyan mezőgazdasági modellt támogat, ahol az olcsóság felülírja a biztonságot, és a külföldi tőke uralja a földeket.
Ukrajna gyorsított ütemű uniós csatlakozásának következményeiről tartott sajtótájékoztatót a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke. Szél István arra emlékeztetett, hogy Ukrajna mezőgazdasági exportja már ma is 400 millió ember ellátására képes, ha csatlakoznak az unióhoz, az európai piacokat teljesen uralhatják. A magyar gazdák földalapú támogatásai veszélybe kerülhetnének, miközben Ukrajna egyedül elvinné a közös agrárpolitika költségvetésének negyedét, és ez csak a kezdet, mivel Ukrajna mezőgazdasági gépezete könnyen átállítható új ágazatokra, így a teljes európai agárpiac veszélybe kerülhet.
Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel döntse el helyettünk, mit esznek a gyerekeink – hangsúlyozta Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara vármegyei elnöke. Fotó: Rácz Richárd
Szél István hozzátette:
„Ukrajna földterülete Európa termőföldjének harmada, csak a három legnagyobb agrárholding több termőföldön gazdálkodik, mint Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye összesen. Míg nálunk egy gazdaság átlagosan 29 hektáron működik, Ukrajnában ez az átlag 485 hektár, ez önmagában is megmagyarázza a versenyhátrányt.”
Az agrárkamara vármegyei elnöke úgy fogalmazott, hogy Ukrajna ma Európa agrárhátsóudvara, a szabályozatlan GMO-k, a tiltott vegyszerek és élelmiszer-biztonsági kockázatok fellegvára, mivel az élelmiszer-biztonsági szempontokat gyakran felülírja a profit. Szél István egy példát is említett: a háború előtt Ukrajnából 90 ezer tonna baromfihús érkezett az Európai Unióba, most már 280 ezer tonna.
„Ez dömping, ez nem együttműködés, különösen azért, mert ez a piac már mai is néhány offshore cég kezében van. Ha csatlakoznak, egész Európát elláthatják kétes minőségű és ellenőrizhetetlen áruval” – hangsúlyozta.
Az ukrán agrárexport az olcsó munkaerőn, valamint a lazább szabályokon alapul – mondta –, és ezzel nem fair versenyeztetni a magyar gazdákat. A csatlakozással az ukrán mezőgazdaság uniós pénzhez jutna, miközben a magyar gazdák veszítenének támogatást, piacot és megélhetést.
Szél István kiemelte:
„Aki Ukrajna uniós csatlakozását támogatja, egy olyan mezőgazdasági modellt támogat, ahol az olcsóság felülírja a biztonságot, és a külföldi tőke uralja a földeket”.
Az agrárgazdasági kamara Csongrád-Csanád vármegyei elnöke végezetül mindenkit arra biztatott, hogy a Voks 2025-ös szavazáson a nem mellé tegye az X-t, és erre kéri a vármegye valamennyi gazdálkodóját és mindazokat, akiknek fontos az élelmiszer-biztonság.
Ukrajna európai uniós csatlakozásáról a magyar kormány indított véleménynyilvánító szavazást, amin levélben vagy online lehet szavazni június 20-ig.
