Mindent elvittek: egy árva csont sem maradt a kriptában

451

Szinte csodával határos, hogy egy koporsó épen maradt Csikóspusztán, a makói járás keleti részén álló Blaskovich-kriptában. A helyszíni falkarcolatok szerint már az 1960-as évektől kezdve jártak be az épületbe – szerencsés esetben a kalandozni vágyók, de nemritkán alkalmi sírrablók is.

A Blaskovich-család nem véletlenül került – a ma már Királyhegyeshez tartozó – Csikóspusztára. Bár a legenda szerint a 18-19. század környékén a király száműzte Blaskovich Bertalant erre az iszapos, mocsaras vidékre, a források azt tanúsítják, hogy az 1820-as években vásárolta meg a Keglevich grófoktól. Nem véletlen tehát, hogy a család tagjai ezen a területen nyugszanak, a Blaskovich-kriptában.

Kincsem is családtag volt

Érdekes részlet, hogy a Blaskovich-család másik ágán, a tápiószentmártoni Blaskovich Ernő istállójában született Kincsem, a világhírű csodaló. A családban nagy hagyománya volt a lovaglásnak, a legtöbbször ötösfogaton jártak, saját maguk által tenyésztett lovakkal.

Népes család

Az eközben az ország délebbi felén berendezkedő Blaskovich Bertalannak több gyermeke született. Egyikük, István vitte tovább a megörökölt majorságot. Istvánnak a kiszomborról származó Rónay Amáliával nyolc gyermeke született, és az 1850-es években kúriát építettek Csikóspusztán. Ehhez több cselédház és gazdasági épület is tartozott.

Kriptát építtettek

Blaskovich István felesége 1910-ben hunyt el, ekkor kezdtek bele egy kriptakápolna építésébe a területükön. Bár a romantikus stílusú épület az I. világháborút még kibírta, a II. világháborúban többször feldúlták.

Semmi sem maradt a pompából

A tehetős család 1944 augusztusában elmenekült a birtokukról, a vagyonukat javarészt hátrahagyva. Az egykori majorból a szocializmusban gépállomás lett, de azóta ez is megszűnt. A Blaskovich-kriptában már a II. világháború után is jártak kíváncsiskodók, az évek alatt pedig teljes egészében felforgatták: a kápolnából az összes berendezést, a pincéből pedig minden maradványt elvittek.