Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Makón kilenc, Csanádpalotán pedig huszonegy gólyafészket számoltak össze a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai. Azóta pedig a lerakott tojásokból kikeltek a fiókák, amik azóta hatalmas növekedésen mentek keresztül. Már nem is olyan kicsik a gólyák.
A világutazó gólyák
Hatalmas utat tettek meg a gólyák, több példány akár több ezer kilométert is megtett. Hiszen a Kárpát-medencei gólyák nagy része Dél-Afrikában telel. Általában március végén, április elején térnek vissza költőhelyeikre. Lapunknak áprilisban nyilatkozta Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyavédelmi programvezetője, hogy egyre több madár marad télire Európában. Már Magyarországon is fel lehet lelni olyan egyedeket, amik itt töltik a hideg hónapokat.
A térségben Csanádpalota a legnépszerűbb a gólyák körében
Makón kilenc, a térség legtöbb gólyájával dicsekedő Csanádpalotán pedig huszonegy gólyafészket számoltak össze a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai. Balla Tihamér, a Makói tájegység természetvédelmi őre lapunknak még tavasszal elmondta: az állomány alig változik, néha egy-két példánnyal többet, néha kevesebbet észlelnek. Sejtésük az, hogy azért költöznek előszeretettel településekre, mert a természetben túl sok veszély leselkedik rájuk. Például a nagyobb testű sasfajok vagy az olyan emlősök, amelyek tudnak fára mászni. A településeken azonban biztonságban vannak, mert ezek a ragadozók félnek az embertől, ezért nem merészkednek lakott területre.
Ötévente számolják meg őket
Magyarországon első alkalommal 1941-ben tartottak gólyaszámlálást, akkor 16 ezer párt számláltak, akik nálunk költöttek. Azóta sajnos csökkent a hazai gólyaállomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974 óta, ötévente rendez országos gólyafelmérést. Ebből kiderült, hogy 2024-ben 5200 pár költött az országban. Lapunk pedig utánajárt, hogy a makói kisgólyák hogyan fejlődnek.
