Lesz-e zserbó karácsonykor? Csak akkor, ha mindenki védekezik a nyugati dióburok-fúrólégy ellen – mondja a Mindig Makónak Sipos József növényorvos. Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint legfontosabb a megelőzés, a fertőzött diók és növényi maradványok eltávolítása és megsemmisítése.
A nyugati dióburok-fúrólégy első példányai 2011-ben jelentek meg az országban, és mivel nincs természetes ellensége, mindenütt elterjedt.
A dióburok-fúrólégy rajzása
Sipos József növényorvos már kiskertekben, ültetvényeken, de még a varjak által elejtett dióból az út szélén nőtt magányos fákon is találkozott vele. Sipos gazda – ahogy az ország ismeri – csapdájában már megjelentek az idei első példányok, ami arra utal, hogy hamarosan megindul a dióburok légy rajzása, ami októberig is tarthat.
Sipos József növényorvos csapdáiban már megjelentek az első idei rovarok. Fotó: Sipos gazda
A 6-8 milliméter hosszú rovar feje sárga, háta barna, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán, leginkább a cseresznyelégyhez hasonlít. A dióburok-fúrólégy a napfényt és a meleget szereti. Bábjai a földben telelnek át, majd amikor megindul a rajzás, a nőstények a dió zöld burkába petéznek. Sipos gazda találkozott már olyan dióval, amiben csaknem 20 lárva volt.
Így néz ki egy kifejlett dióburok-fúrólégy. Fotó: Buchstapler/Wikimedia Commons
„A nyű, azaz a lárva az, ami károsítja a csonthéj és zöld burok közötti termést. A dió megpuhul, rothad, a külső burka barnul, majd elfeketedik – az esővel pedig más fertőzések, baktériumok vagy gombák is bejutnak a dióba” – mondja Sipos gazda.
Népszerű a dió a termelők között
„Ez egy nagyon alattomos parazita. A legfontosabb a megelőzés, a fertőzött diók és növényi maradványok eltávolítása és megsemmisítése – hangsúlyozza Szél István, az agrárkamara vármegyei elnöke –, de a diófa körüli talaj lazítását és takarását is meg kell oldani, hogy a talajban telelő bábokat elpusztítsuk.”
Szél István, az agrárkamara vármegyei elnöke is a megelőzés és a védekezés fontosságát hangsúlyozza. Fotó: Rácz Richárd
Az elmúlt évtizedben népszerű lett a növény a gazdálkodók körében. Az országban több mint tizenegyezer hektáron termelnek diót. Csongrád-Csanád vármegyében nagyjából 180 hektáron vannak ültetvények, amelyeken 36 termelő osztozik. A legjelentősebb diótermelő területek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben vannak – emlékeztet Szél István.
A dióburok-fúrólégy elleni védekezés
Sipos gazda szerint a dióburok-fúrólégy előrejelzésére sárga vagy zöldessárga ragacslapokat célszerű a diófákon elhelyezni, és rendszeresen permetezni kell a növényt.
Tíz liter langyos vízbe 20 gramm acetamiprid hatóanyagú készítményt és fél liter Combi-Protect csalogatóanyagot kell keverni, majd nagy cseppekben a fa felső és középső részére kell permetezni.
A kezelést átlagos időjárás mellett 10 naponta, 30-35 fokos hőség idején 7 naponta kell megismételni, ha pedig eső esett, akkor a csapadék felszáradása után két nappal újból permetezni kell. A dióburok-fúrólégy elleni védekezés azért is nehéz, mert csak akkor hatásos, ha egy utcában mindannyian okszerűen védekeznénk a kártevő ellen.
Nem elég, hogy az aszály sújtja a diófákat, a dióburok-fúrólégy is elterjedt az országban. Fotó: Miklós András
Sipos gazda hangsúlyozza, még a fertőzött fák is menthetők! Szóval, aki teheti, kezdje el, hogy jusson dió a karácsonyi süteményekbe is.
