Magyarországon a legcsapadékosabb hónap a június, ennek ellenére az országnak körülbelül az egynegyedén még mérhető mennyiségű csapadék sem fordult elő – nyilatkozta Tóth Tamás meteorológus a Mindig Makónak. A HungaroMet munkatársa szerint az Alföld déli részén a legkritikusabb az aszályhelyzet, nagyjából kéthavi csapadék hiányzik a talajból.
![]()
Adós maradt a június a csapadékkal, miközben hőmérséklet melegebb az átlagosnál. A következmény elkeserítő: az ország túlnyomó részén aszály van. Tóth Tamás meteorológus hivatalos közösségi oldalán közzétett térképen vörös szín jelzi az aszály sújtotta területet.

A HungaroMet térképén a hazai aszályhelyzet. Fotó: Tóth Tamás meteorológus facebook-oldala
„Magyarországon a legcsapadékosabb hónap a június, ennek ellenére az országnak körülbelül az egynegyedén még mérhető mennyiségű csapadék nem fordult elő, ami – ha nézzük a klimatológiai átlagokat –, akkor ez rendkívül meglepő, és azt is mondhatnám, hogy ez szélsőséges klimatológiai anomália (rendellenesség)” – mondta lapunknak a HungaroMet munkatársa.
Aszályhelyzet: kiszáradt a talaj
Tóth Tamás hangsúlyozta:
„Mivel ezzel párhuzamosan az átlaghőmérséklet magasabb a szokásosnál – annak ellenére, hogy időről-időre gyengébb hidegfrontok érintették Magyarország környékét –, illetve a teljesen csapadékmentes idő együttesen eredményezte azt, hogy a talaj fölső, egy méteres rétege kritikusan száraz lett nagy területen az országban.”
A meteorológus hozzátette, csak kisebb körzetekben, elsősorban a Dunántúl nyugati, északnyugati részein enyhítette átmenetileg az aszályhelyzetet az érkező, többé-kevésbé kisebb mennyiségű csapadék, az Alföld déli részén azonban kritikus a helyzet. Hozzátette, hogy egyelőre jelentős javulás nem várható, ugyanis nem érkezik országos áztató eső, ami mérsékelhetné az aszály mértékét.

Tóth Tamás, a HungaroMet meteorológusa. Fotó: Tóth Tamás facebook-oldala
Esőre várva
„Tulajdonképpen azt is el lehet mondani, hogy Szeged környékén, vagy éppen Makó térségében a talaj felső egyméteres rétegéből több mint kéthavi nyári átlagos csapadékmennyiség hiányzik, ennek feltöltődésére egyelőre esély nincsen. Csütörtökön lesz a hőség maximuma, nagy területen 37-38 fok körül alakul a hőmérséklet csúcsértéke, pénteken van némi remény arra, hogy hűsítő záporok, zivatarok megtörjék az aszályt a Kárpát-medencében” – folytatta a meteorológus.
Tóth Tamás emlékeztetett, hogy a magyarországi klimatológusok már legalább két évtizede arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozással együtt szélsőségesebbé válnak a csapadékesemények. Például a 2010-es években voltak olyan esztendők, amikor rendkívül sok csapadék érkezett a Kárpát-medencébe, ezzel párhuzamosan pedig nagyon száraz évek is kialakultak.
Szélsőségesebbé váló időjárás
„2022-ben az Alföld nagy részén történelmi aszály volt. A tavalyi év is aszályos volt, és most, úgy tűnik, hogy májusban és különösen júniusban rendkívül száraz volt az időjárás, tehát szisztematikusan évek óta ismétlődő aszályhelyzet van, és erre a klímamodellek figyelmeztettek bennünket” – mondta a meteorológus.
Hozzátette:
„Ezek a csapadékesemények valóban szélsőségesebbé váltak az elmúlt időszakban, és a jövőben is erre lehet számítani, ahogy a hőmérséklet emelkedik. Ráadásul a csapadék éven belüli eloszlása is meglehetősen kedvezőtlenül alakulhat a klímamodellek alapján Magyarországon.”
Vagyis nem akkor érkezik majd a csapadék, ahogy megszoktuk és ahogy a növények fejlődése szempontjából fontos lenne, hanem például az őszi-téli időszakban.
Tóth Tamás hangsúlyozta, az alkalmazkodás jegyében a vízmegtartás kiemelkedő fontosságú lesz a jövőben.
Ezeket olvasta?
