A 105 évvel ezelőtti trianoni békediktátum okozta tragédiáról emlékeztek meg szerdán a makóiak. A Nemzeti Összetartozás Napján a Petőfi parki Turul-emlékhelynél rendezett ünnepségen Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató mondott beszédet. Pálfai Zoltán római katolikus plébános arra kérte a jelenlévőket, hogy közösen imádkozzanak a természeti katasztrófa sújtotta Parajd minden lakosáért.
Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává június 4-ét, ugyanis ezen a napon 1920-ban aláírt trianoni békediktátum következében Magyarország elvesztette területének és lakosságának jelentős részét. Az emléknap legfontosabb üzenete az, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek. Ugyanis az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége öt, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is.

Tánccal, zenével és énekkel is emlékeztek a makóiak. Fotó: Németh Csaba
Kiálltak a makóiak a nemzeti összetartozás érdekében
Erről a tragédiáról emlékeztek meg szerdán a makóiak is. A Petőfi parki rendezvényen Halmágyi Pál nyugalmazott múzeumigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy 105 év elteltével sem szabad megfeledkeznünk erről a szörnyűségről. A szónok kiemelte: napjainkban is háborús veszély jön a Kárpátok felől.
Imádság Parajdért
Az eseményen a történelmi egyházak képviselői is jelen voltak, így Talpas Petra belvárosi református lelkész, Stefán Zoltán újvárosi református lelkész, Biró István görögkatolikus parókus és Pálfai Zoltán római katolikus plébános, aki közös imádságra kérte a jelenlévőket a Parajdot ért katasztrófa miatt.
Ünnepi műsor
A megemlékezésen Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színművész szavalt verseket, valamint közreműködött a Dr. Mihálka György Vegyeskar, a Makói Magán Zeneiskola Fúvószenekara, a Makói Általános Iskola Kicsinyek Kórusa, valamint a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csanád Táncegyüttese. Az ünnepségén végén a résztvevők egy-egy szál virágot és mécsest helyeztek el az emlékhely talpazatánál.