Az autók, motorok gyakran közel kerülnek a tulajdonos szívéhez. Ezt az is jelzi, hogy vannak akik nevet adnak kedvencüknek. Hogy miért alakul ki ez a kötődés? Talán az utazás öröme, kellemes pillanatainak emléke, talán az eltelt évek, mialatt összegyűlt a rávaló pénz. A Városnapokhoz kapcsolódva a Makovecz térre is begördült néhány oldtimer, hogy az esztétikum mellett a nosztalgia is szerephez jusson.
Veteránokhoz köthető sztorik első kézből
Egy veterán jármű sokak szívét megdobogtatja. A forma, a motor hangja, a füst illata emlékeket hozhat elő, mindenkinek a saját emlékeit. Egy öreg autóhoz vagy motorhoz általában kapcsolódik egy-egy sztori, a történelem egy kis darabkája, amit első kézből, a tulajdonostól érdemes meghallgatni.
Oldalkocsit kapott a rendőrmotor
Szilágyi István 1956 ban kezdett motorozni, de 84 évesen is megüli a vasparipát. A Makón jól ismert veterános a rögtönzött kiállításra egy 1951-es oldalkocsis BMW-vel gurult be. A fekete kétkerekű újkorában rendőrmotorként szolgált Budapesten. István bácsi viccesen megjegyezte:
„Lehet, hogy még Rákosi Mátyást kísérték vele.”
A motor a fővárosból Szentesre került egy nyugdíjas rendőrhöz, tőle vette meg jelenlegi tulajdonosa. Restaurálni alig kellett, az oldalkocsit viszont az új tulajdonosa illesztette hozzá. Szilágyi Istvánék Soprontól Miskolcig, számtalan veterántalálkozón bemutatták már büszkeségüket.
Szilágyi István 84 évesen is megüli a vasparipát. Fotó: Miklós András
Örök szerelem: a Wartburg 311-es
A BMW motor mellett parkoló Wartburgot a számok nyelvén is lehet értelmezni: 1964-es, 311-es. Jelenlegi tulajdonosa, Martonosi Imre nyolc évvel ezelőtt vásárolta erősen használt, de működőképes állapotban. A felújítása kilenc hónapig tartott. Ez tulajdonképpen egy szocialista termék, ami régen széles körben elterjedt típus volt.
A kiszombori Wartburg-tulajdonos 15 éve tagja a makói veteránosok klubjának. Évente hat-nyolc találkozóra jár, az ország különböző csücskei mellett külföldön is megfordultak már, útitársként gyakran felesége is elkíséri. Imre bácsi a 311-es volánja mögött ülve elárulta:
a hatvanas években, amikor még fiatalemberként elkezdett érdeklődni az autók iránt, ezek a járművek voltak elérhetők.
A márka iránti elköteleződés végig kísérte az életét, így konkrétan ezt a típust kereste. Az álomautó sokat váratott magára, egy évbe telt mire rálelt jelenlegi gazdája.
A krémszínű-fehér kocsi csodálókat is gyűjtött maga köré. Fotó: Miklós András
Gyermekkori emlékek
A ragyogó veterán nosztalgikus pillanatokat okozott Hegyesi Évának, aki párjával a magyar tenger mellől, Balatonalmádiból érkezett Makóra. A négykerekű mellett állva elmondta:
„A család első autója ilyen Wartburg volt, akkoriban ez már öregnek számított, sokan le is szóltak miatta minket. Nagyon kényelmes volt, soha nem hagyott minket cserben. Szerettük, imádtuk, babusgattunk és mint első autó, mély nosztalgiát érzek iránta a mai napig.”
Napjainkra a technika fejlődése hatalmas utat járt be a közlekedés terén is. Szépségről, formatervről vitázni pedig felesleges, mert az igencsak szubjektív, de a Wartburg 311-es egyszerűen jól néz ki, kívül-belül is. Életkorából adódóan pedig lehet, hogy még lelke is van.
Wartburg 311, a maga korában a megfizethető kényelem csúcsa volt. Fotó: Miklós András
Wartburg 311, a maga korában a megfizethető kényelem csúcsa volt. Fotó: Miklós András
Wartburg 311, a maga korában a megfizethető kényelem csúcsa volt. Fotó: Miklós András
Wartburg 311, a maga korában a megfizethető kényelem csúcsa volt. Fotó: Miklós András
Ezt olvasta?
