Nappal aktív sportemberek, éjjel fiatalok népesítik be a város szívében fekvő Petőfi parkot. Azt azonban a legtöbben nem sejtik: a talpuk alatt több száz éves holttestek nyugszanak.
Egy 1781-es térkép szerint még temető volt a mai Petőfi park helyén. Sorsa az ezt követő évszázadban pecsételődött meg: az 1800-as évek elején ugyanis a római katolikusok a Kálvária utcára kezdtek temetkezni. Az évek alatt a régi sírkert fejfái elkorhadtak, a középvárosi temetőt pedig 1895-re már a Püspöki rezidencia 11 holdas kertjéhez kapcsolták. Az új kéthektáros terület egyik felén konyhakertet, a másikon parkot alakítottak ki.
A bekarikázott temető helyén fekszik ma a Petőfi park. (A térkép tájolása eltér a megszokottól.)
Öntözőrendszert kapott
Az 1800-as évek végén víztornyot és vízvezetéket építettek a parkban, emellett egy aranyhalas tavat is kialakítottak, amely a mai napig is működik. A vízvezeték darabjait a környező utcákban még az 1960-as években is fellelték építkezések során.
1935-ben még jobban hasonlított füvészkertre, mint parkra.
Több funkciót is ellátott
Az I. világháború után a park a városhoz került. Az akkori polgármester több közintézményt is a helyszínre telepített volna, ám ezek a tervek meghiúsultak. A parkot végül Horthy Miklós térnek nevezték el 1924-ben, a Petőfi park nevet pedig végül 1948-ban kapta.
Ma már egy több, mint 500 négyzetméteres játszótér áll a park nyugati sarkában. Fotó: Halmágyi Gábor
Közösségi térré vált
Bár az 1950-es években elbontották a víztornyot, az 1960-as években szabadtéri színpadot építettek a parkban. A 100 négyzetméteres színpad mellett vetítőfal, mozigépház és egy 850 fő befogadására alkalmas nézőtér épült. A 2000-res években a színpadot lebontották, azonban a park korszerű játszótéri elemeket és sportpályát kapott. Bár a Petőfi parkban ma már a csendes kikapcsolódásé a főszerep, évről-évre itt rendezik meg a gyermeknapi programokat. Ilyenkor ugrálóvárakkal, játszóházakkal, állatsimogatóval telik meg a park.
