Makón kilenc, Csanádpalotán huszonegy gólyafészket számoltak össze a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai. Hamarosan valamennyibe visszatérnek a lakók, és heteken belül az első tojásokat is lerakják.
Több ezer kilométeres út van a gólyák mögött, hiszen a Kárpát-medencei gólyák Dél-Afrikában töltik a telet. Általában március végén, április elején térnek vissza hazai költőhelyeikre.
– Egyre több madár Európában marad télire, Magyarországon is lehet már látni olyan egyedeket, melyek nálunk telelnek. Nyugat-Európában pedig a gólyák nagyon nagy része el sem vonul Afrikáig, tehát az Ibériai félszigeten töltik a téli időszakot, mivel már ott is találnak kellő mennyiségű táplálékot – nyilatkozta a Mindig Makónak Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyavédelmi programvezetője.
Gólyák Makón: Afrikából tértek vissza a vándormadarak. Fotó: Miklós András
Az enyhe telek miatt egy részük Európában marad
A szakember szerint gyakori, hogy az Európában telelő madarak a szemétlerakókban keresnek telente táplálékot, amit a gólyákra veszélyes, hiszen műanyagdarabokat, gumiszalagokat is lenyelhetnek.
Makón kilenc, a térség legtöbb gólyájával dicsekedő Csanádpalotán huszonegy gólyafészket számoltak össze a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai. Balla Tihamér, a Makói tájegység természetvédelmi őre lapunknak elmondta, hogy az állomány alig változik, néha egy-két példánnyal többet, néha kevesebbet észlelnek. Azt viszont csak sejtik, hogy a gólyák miért költöznek előszeretettel ember által lakott településekre.
Előszeretettel építik fészkeiket oszlopok vagy használaton kívüli kémények tetejére. Fotó: Miklós András
Szinte mindent megesznek, nem válogatnak
– Ugye, kint a természetben akár a nagyobb testű sasfajok veszélyt jelenthetnek rájuk, akár bizonyos emlősök, amelyek föl tudnak menni a fára. A településen viszont sokkal nagyobb biztonságban vannak, mert ezek a ragadozók sokkal jobban félnek az embertől, mint a fehér gólyák, mert például a sasok egyáltalán nem közelítik meg a településeket – mondta a szakember.
A gólyák ragadozómadarak és nem válogatósak. Szinte mindent elfogyasztanak, legyen szó rovarokról, békákról, kisebb halakról, vagy pockokról.
– Tényleg szinte mindent megesznek, amit meg tudnak fogni és le tudnak nyelni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor például földigilisztákat szednek össze nagy számban, valamint korán előbújó rovarokat, bogarakat. Klasszikusan a mesékben békákkal táplálkoznak a gólyák, kétéletűeket is megfognak ezek a madarak – tette hozzá Lovászi Péter.
Ötévente megszámolják a hazai gólyákat
Magyarországon első alkalommal 1941-ben tartottak gólyaszámlálást a korabeli tanítókat bevonva. Akkoriban 16 ezer pár költött nálunk. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a hazai gólyaállomány. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974 óta, ötévente rendez országos gólyafelmérést. 2019-ben 4 ezer, tavaly már 5200 pár költött az országban.
