Már 23. éve rendezik meg országosan a Tájházak Napját, amelyhez 2015 óta minden évben csatlakozik a József Attila Múzeum is. Ingyenes szaktárlatvezetésen vehettek részt az érdeklődők, hogy megismerjék a makói skanzen csodáit.
A makói skanzen
A skanzen szabadtéri néprajzi kiállítást jelent, mellyel többfelé is találkozhatunk az országban. A legnépszerűbbek az ópusztaszeri, őrségi és szentendrei skanzenek, ám a makói múzeum is büszkélkedhet eggyel. Egy emberöltővel ezelőtt még egy udvar állt a helyén, azonban 1980-ban elkezdték feltölteni a József Attila Múzeum szabad területét. Így ma már megtalálható itt putri, kotárka, gabonás kasok, hambár, kovács-, bognár- és asztalosműhelyek, kocsiszín, valamint a hagymásház is, ahol a hagymatermesztés történetével lehet megismerkedni.
A műhely maga rekonstrukció, ám a benne lévő tárgyak mind eredetiek. Fotó: Nagy Dóra
A múlt lenyomata és korhű rekonstrukciók
A skanzeneket a II. világháború után kezdték el felfedezni, megalapítani. Ezeken a szabadtéri néprajzi kiállításokon nem mindig in situ épületekkel találkozhatunk. A makói skanzenben rekonstruált építmények találhatók vagy olyanok, amelyek eredetiek, használatban voltak, csak azokat a környezetükből átszállítottak a múzeumba.
A makói skanzen egy része. Fotó: Nagy Dóra
Elődeink életmódjának megismerése
Ezek a tárgyak elődeinkről beszélnek. Hiszen csupa olyan épületet láthatunk, amiben őseink laktak, illetve olyan tárgyakat, amiket a mindennapokban használtak. A skanzenek a mai fiatal nemzedék számára kuriózumok, hiszen ilyenekkel napjainkban már nagyon ritkán lehet találkozni testközelből. Néhány éve nyílt meg például a makói múzeumban a kocsiszín, ahol csupa olyan eszközt lehet találni – például ökrök szekeret, gumis kocsit vagy szánt –, amelyet anno Makó területén a ’80-as évekig használtak. Azonban ma már teljesen más szerkezeteket hasznának a gazdaságokban is.
A József Attila Múzeum kocsiszínje. Fotó: Nagy Dóra
