Makón, a város határában található különleges, homokkőből készült út menti kereszt a helyi vallási hagyományok és a 18. századi történelem lenyomata. Szikszai Zsuzsanna, a József Attila Városi Könyvtár és Múzeum igazgatója osztotta meg a kereszt eredetét és jelentését.
![]()
Történelem egy szakrális emlék mögött
Makó külterületén, az Ószegedi út mentén áll egy különleges út menti kereszt, amely nem csak anyagában, hanem történetében is kiemelkedik a hasonló emlékjelek közül. A helyiek Vörös kereszt néven ismerik, vöröses homokkő anyagáról elnevezve. A 18. századtól jellemző a térségre az ilyen típusú szakrális emlékek felállítása, amelyet általában katolikus magánemberek kezdeményeztek. Ezek a keresztek vallási jelentőségük mellett közösségi szimbólumokká váltak.
Fogadalomból épült emlék
A legtöbb út menti kereszt fogadalomból készült – például gyermektelenség vagy súlyos betegség idején tett ígéretek nyomán. A makói Vörös kereszt története azonban tovább gazdagítja ezt a hagyományt. A terület egykori pestis temető volt, ahol az 1735-ös járvány áldozatait temették. A keresztet Bálint Ferenc makói gazda állíttatta 1855-ben, miután az előző, fából készült emlék elkorhadt. Az új kereszt anyagválasztása szimbolikus: a tartós homokkő időtállóságot és tiszteletet sugall.

1855 óta áll Makó határában áll ez a szakrális emlék. Fotó: Makói Városi Televízió
A kereszt jelentése
A kereszt a keresztény kultúrában a Megváltó Krisztus áldozatát, a bűnbocsánatot és az isteni jelenlétet jelképezi. Nem véletlen, hogy a hívek a templomon kívül is felállítják – ezáltal kitágítva a vallásos teret, elérhetővé téve azt a mindennapokban is. Ez a szándék vezette azokat is, akik a Vörös keresztet újra restauráltatták.
Történelmi kapcsolat Battonyával
A keresztnek létezik egy ikerpárja is, amely Battonyán található. A két város közötti történelmi kapcsolat valószínűsíthető, hiszen Battonya akkoriban még Csanád vármegyéhez tartozott. Így nemcsak Makó, de a tágabb régió vallási és kulturális örökségének is része ez a szakrális emlék.
Felújítás és örökségvédelem
A Vörös keresztet 2019-ben újította fel Tamasi Aladár és családja – Bálint Ferenc leszármazottai – támogatásával. A munkálatokat Szigeti Márton kőrestaurátor végezte a népi építészeti program részeként.

Egy jelenet a pályázati kisfilmből. Fotó: Makói Városi Televízió
A Makói Települési Értéktár az Agrárminisztériumtól nyert pályázati támogatásból kisfilmeket készített, amelyben a Makói Városi Televízió is közreműködik. A forgatások már a múlt héten megkezdődtek. Az út menti keresztekről készült hosszabb riport májusban kerül a városi televízió műsorába.
