Ünnepi látogatást és pászkaszentelést tartott Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita csütörtökön a Dr. Sánta Sándor Közösségi Házban, ahol a húsvéti hagyományokról és azok mindennapi életben betöltött jelentőségéről is beszélt a híveknek.
Pászkaszentelés
A görögkatolikusoknál a húsvét nem múlhat el pászkaszentelés nélkül. A kosárba kalács, sonka, kolbász, tojás és csak ilyenkor készített, édes túró kerül, amit tömjénfüsttel és három imádsággal szentel meg a pap, majd szentelt vízzel is meghinti. A hívek húsvétvasárnap csak ezekből az ételekből fogyaszthattak.
„Az utolsó vacsorán Jézus összekötötte az ő kereszthalálát a kenyérrel és a borral. És a kenyér és a boron keresztül, illetve az átváltoztatott kenyér és bor, az eucharisztián keresztül, érzékelhető számunkra, hogy velünk marad Jézus, tehát meghalt, megöltük, a bűneink miatt kellett meghalnia, de föltámadt és a föltámadásában velünk van, és ez a föltámadás a mi életünket átjárja.” – fogalmazott Kocsis Fülöp.
Kocsis Fülöp pászkaszentelése a Dr. Sánta Sándor Közösségi Házban. Fotó: Vizi Viktória
Hagyományőrzés a közösség erejével
A görögkatolikus hagyományokról a Dr. Sánta Sándor Közösségi Házban a roma híveknek is beszélt Kocsis Fülöp. Az érsek-metropolita szerint a hagyományok ápolása fontos, erre a ma emberének is nagyon nagy szüksége.
„Mi nem azért vagyunk, hogy a hagyományokat őrizzük és ápoljuk, az eszköz. A cél az, hogy az Istennel való kapcsolatunkat erősen éljük meg. Sőt, az fejlődjön. A hit megint nem olyan, hogy van valakinek, van, akinek nincs, zsebre vágom, nekem van, hanem egy élő valóság, amely állandó változásban van, és a helyes iránya ennek a változásnak, hogy mindig évről évre erősebb kell, hogy legyen.”
Kocsis Fülöp hozzátette: azt tapasztalja, hogy a hagyományokra a fiatalok is fogékonyak. A görögkatolikusoknál a hit erősödik, a közösségek gyarapodnak. A hagyományok őrzése, ápolása visszahat az életünkre, emberi kapcsolatainkra, és Istennel való kapcsolatunkra – fogalmazott az érsek-metropolita.
