A klímaváltozás miatt, a jövőben gyakoribbakká válhatnak a Maroson a mostanihoz hasonló alacsony vízállások – nyilatkozta a Mindig Makónak Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanszékvezető egyetemi docense.
Mintha jócskán benne járnánk a nyárban, kedden délelőtt 10:00 órakor –35 centiméteres vízállást mértek a Maros folyó makói vízmércéjénél.
Kiadós esőkre várva
Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint ennek az az oka, hogy nagyon alacsony volt a vízgyűjtőterületen az úgynevezett hóban tárolt vízkészlet, vagyis az a vízmennyiség, ami hó formájában lehullik, majd tavasszal lassan elolvad, ezáltal táplálva vízzel a folyót. Az SZTE Természet- és környezetföldrajzi tanszék tanszékvezető egyetemi docense szerint, ha nem lesz Medárd (június 8-a) környékén komolyabb esőzés, akkor a nyár folyamán is alacsony vízállásokra számíthatunk.
Sipos György és munkatársai a Maros folyó vízjárását kutatják. Fotó: Sipos György
Gyakoribbak lehetnek a vízszegény időszakok
A klímaváltozás miatt gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek – tette hozzá a kutató. Például egy-egy évszakban a megszokotthoz képest kevesebb csapadék hullhat, vagy télen hó helyett, eső formájában érkezik a csapadék, ami a folyón keresztül gyorsan távozik az országból. Emiatt pedig fel kell készülnünk arra, hogy gyakoribbakká válhatnak az ilyen vízszegény állapotok a folyón. Persze ezek ellenére lesznek majd a jövőben árhullámok a Maroson. Egyes előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt országos szinten nem változik, vagy még enyhén nőhet is a csapadék mennyisége, viszont a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a párolgás is erősödik.
Gyakoribbak lehetnek az alacsony vízállások a klímaváltozás miatt a Maroson. fotó: Rácz Richárd
Lépnie kell a mezőgazdaságnak
„Arra kell készülni, hogy kevesebb lesz a víz. Ami lesz, azt nehezebb lesz felszivattyúzni, mert alacsonyabb vízállás mellett kell majd eljuttatni az öntözőcsatornákba. Ez azt vetíti előre, hogy a mezőgazdaságnak is jobban kell a víz megtartására figyelni a jövőben” – tette hozzá a kutató.
Például a belvizek visszatartásával, vagy takarónövényekkel lehetne a talajnedvességet átmenteni csapadékosabb időszakokból a szárazabb, vízhiányosabb időszakokba.
Maros: magyar-román együttműködés
Sipos György arra emlékeztetett, hogy a Maros vízmennyiségét magyar-román államközi szerződés is meghatározza. A folyó erdélyi vízgyűjtőjén több víztározó működik, ezek szabályozott leeresztésével Románia nyáron is garantálja, hogy másodpercenként 30-35 köbméternyi víz érkezzen az országba. A folyó kutatója hozzátette, hogy a legkevesebb vízmennyiség 1905-ben érkezett, akkor másodpercenként 21 köbméternyi víz folyt le a Maroson.
