Valójába honnan és hány helyről származnak a magyarok, erről egyre több az új keletű tudományos értekezés – fogalmazott Szalamia János. A Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület vezetője elmondta: a céljuk az, hogy minél szélesebb körben megismertessék azt, hogyan is éltek őseink a Honfoglalás idején. Az apátfalvi hagyományőrzők legutóbb a Makói Hagymás Csücsür Ünnepen állították fel jurtájukat, és elevenítették meg a 10. századi mindennapokat.
Hét esztendővel ezelőtt azért hozták létre a Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesületet, hogy a 10. századi magyarok mindennapjait mutassák be több mint ezer év elteltével a mai, kései utódoknak. Szalamia János, az apátfalvi székhelyű civil szervezet elnökétől megtudtuk: elsősorban a térségben, de sok esetben az ország bármelyik pontján szívesen részt vesznek minden olyan eseményen, rendezvényen, iskolai bemutatókon, melyek a magyar hagyományok tovább élését szolgálják.
Nagy szükség van a nemzeti öntudatra
Ebben a globalizálódó világban egyre nagyobb szükségünk van a nemzeti öntudatunk megtartására – emelte ki Szalamia János. Az egyesület tagjai nemcsak az öltözetükben, tárgyaikban, hanem a tevékenységükben is a 10. századot idézik. Rendszeresen tartanak különféle kézműves foglalkozásokat, ilyen például a Gyapjú útja, mely során minden érdeklődő maga is kipróbálhatja azt, hogyan lesz az állatról lenyírt, piszkos gyapjúból tiszta fonál. A másik a bőrözés, vagyis kisebb-nagyobb tárgyak készítése, amit utána haza is vihetnek a készítőik.
Minden, ami 10. századi. Fotó: Kormos Tamás
Csüdözés – amit Dél-Koreában mind a mai napig játszanak
Több mint 1100 évvel ezelőtti gyerekek is nagyon szívesen játszottak, melyekhez különféle tárgyakat használtak. Ilyen voltak akár az állati csontok is. A legismertebb csontos játék a csüdözés volt. Ez a kézügyességet, gyorsaságot fejlesztő szórakoztató tevékenység nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, hiszen Ázsiában mind a mai napig játsszák. Az apátfalvi civil szervezet vezetője elújságolta: nemrég látott egy dél-koreai filmet, melyben csüdöztek.
Csüdözés a Makovecz téren. Fotó: Kormos Tamás
Jurtaállítás: a 10. századi mintájára
Bökény népének mai utódai szinte minden eszközüket maguk készítik. Ezek közül a legnagyobb és a leglátványosabba a hatalmas jurta, amit a szombati Makói hagymás Csücsür Ünnepen is felállítottak. A fa tartóoszlopokra nemez borítás kerül, ami nem csak akkoriban, de most is megvédi a bent tartózkodókat az időjárás viszontagságaitól.
Nagyon fontos a pontos rögzítés. Fotó: Kormos Tamás
A Bökény Népe viselete: tübetejka és társai
Az öltözékük sem mindennapi az egyesület tagjainak. A férfiak fejét az úgynevezett tübetejka fedi, ami egy régi sapkaféle. Úgy tartották, hogy a férfi fejfedő nélkül nem lép ki a jurtából. A felsőruházat a kaftán, vagyis a mai kabát elődje, ami gombozott és selyemmel díszített gyapjúöltözet. Minél több volt rajta a selyem, annál gazdagabb volt a viselője. Természetesen a zsebeket akkor még nem ismerték, így a férfiak mindent az övükre kötöttek, a tarsolytól kezdve a késen át egészen a tűzszerszámig szinte mindent. A kaftán alatt vászoninget, valamint több rétegből álló nadrágot hordtak, a lábukat pedig csizma védte a honfoglalás kori magyaroknak, ezért ezt viselik az apátfalvi hagyományőrzők is.
