A Biblia – Reformációs emlékkiállítás címmel nyílt meg a makói József Attila Városi Könyvtár legújabb tárlata. A 12 installációból álló anyag a teljes bibliatörténetet meséli el, külön kitérve a magyar fordításokra.
A Magyar Bibliatársulat már régóta tervezte, hogy egy, 12 installációból álló, a Biblia történetét bemutató anyagot készítsen és azt vándorkiállítás formájában minél szélesebb körben megismertesse az érdeklődőkkel – emelte ki Szilasi Zoltán. A lelkész, pasztorálpszichológiai lelkigondozó, az Adventista Teológiai Főiskola oktatója kifejtette: most a makói közönség találkozhat ezzel a nagyon érdekes összeállítással, korábban Csongrádra és Szentesre vitték ezt az anyagot.
Szikszai Györgyre is emlékeznek
Hogy most miért Makóra került ez a tárlat? – Szikszai György legendás református lelkész születésének a 287. évfordulója nemrég volt, ez adta az ötletet, hogy a Maros-parti város könyvtára legyen a következő állomás. Ez az anyag elsősorban a reformáció korabeli bibliatörténetet tárja fel.
Kópiás-Inokai Zsófia zenetanár csodálatos hangszeres bemutatója nyitotta meg a kiállítást. Fotó: Kormos Tamás
A Biblia: Isten megmutatja benne magát
A Biblia nem csak azért fontos, mert egy vallásos könyv, hanem leginkább azért, mert ezt használja fel az Isten, hogy önmagát megmutassa és megismertesse velünk – fogalmazott a köszöntőjében Stefán Zoltán.
Az újvárosi református lelkész kiemelte: fontos, hogy a Szentírásra legyen nyitott a fülünk, mint egykoron Szent Ágostonnak, aki azt mondta a Bibliáról – Vedd és olvasd!
Éveken át fordították magyarra
A világon összesen 6 ezer beszélt nyelvet ismerünk és ezek közül a magyar nyelvű bibliafordítás negyvenedikként készült el. Az első teljes nyomtatott, magyarul írt Szentírás Károli Gáspárnak köszönhető, aki egykoron Göncön és Tályán volt lelkész, s egyben az önálló abaúji református egyházmegye esperese. Az 1570-es években kezdte el szervezni azt a fordítói munkaközösséget, amely felosztotta egymás között az egyes bibliai könyveket, és végül 1586-ra elkészítette a teljesen magyar nyelvű kéziratot, ami azt követően került kinyomtatásra.
Szilasi Zoltán az egyik legnagyobb tudója a bibliatörténetnek. Fotó: Kormos Tamás
Nyelvünk kincse
A Biblia nyomtatását Vizsolyban Mantskovits Bálint nyomdász végezte el és 1590. július 20-án készült el a teljes Szentírás könyv formájában, ami 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentuma. Szilasi Zoltántól megtudtuk: nyelvünk teljes kincse megtalálható ezekben a fordításokban, és az első változatok sokkal hamarabbra datálhatók, mint a vizsolyi kiadás, hiszen kisebb-nagyobb bibliafordítások már jóval korábban is megjelentek hazánkban.
