Neducza Szvetiszláv 1940-ben született Magyarcsanádon. Sokáig matematika és fizika szakos tanárként oktatta a gyerekeket, majd egy nagy fordulat következett be az életében, kinevezték az Apátfalvi Takarékszövetkezet vezetőjének. A most 85 esztendős nyugdíjas 10 éve elsősorban szerb, de néha orosz írók műveit fordítja magyarra.
Ivo Andric: Történetek városokról című könyvét mutatták be pénteken a makói József Attila Városi Könyvtárban. Az eseményen Szikszai Zsuzsanna könyvtár- és múzeumigazgató a kötet fordítójával beszélgetett. Neducza Szvetiszláv műfordító akkor adott interjút, beavatott minket ebbe a nem mindennapi munkába, illetve az életébe és azon belül is abba, miért szeretné megosztani a magyar olvasókkal a szerb irodalmárok műveit.
Neducza Szvetiszlávval Szikszai Zsuzsanna könyvtár- és múzeumigazgató beszélgetett. Fotó: Kormos Tamás
Tanárból lett előbb bankigazgató, majd műfordító
A most 85 éves férfi hosszú időn át iskolában tanította a gyerekeket, majd a bankok világa kezdte el érdekelni. Szülőhelye, Magyarcsanád mellett lévő Apátfalván működő pénzintézet élére nevezték ki. Mikor nyugdíjba vonult, régi álmát valósította meg. Elmesélte: még kisiskolásként kezdte el érdekelni a szerb irodalom, és akkor olvasott először egy Ivo Andric novellát. Most – több évtized múltán – már műfordítóként veszi kézbe a népszerű szerb író munkáit.
Elsőként egy ifjúsági regényt fordított le
Neducza Szvetiszláv elárulta: a legelső munkája egy ifjúsági regény fordítása volt. Ezt a szerb alkotást Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című népszerű művéhez lehet hasonlítani, ugyanis ebben is fiúk két csapata csap össze, csak nem a fatelepi grundért, hanem egy kisebb erdőért, ami kiválóan alkalmas rablótanyának.
A szerb irodalom remekeit ismerhették meg a makói könyvtár látogatói. Fotó: Kormos Tamás
Városi történetek
A Makón bemutatott kötet írója sokáig több országban dolgozott a szerb nagykövetségeken. Ez inspirálta arra, hogy az általa bejárt és megismert városokat bemutassa az érdeklődőknek. Neducza Szvetiszlávtól megtudtuk: nem útibeszámolókat írt, hanem egy-egy történetbe ágyazva számolt be arról, milyen többek között Bukarest, Bécs vagy Párizs.
Török nyelvismeretre is szükség van
Annak ellenére, hogy elsősorban szerb műveket fordít, néha török szavak is előkerülnek. Ennek az az oka – avatott be minket a részletekbe a műfordító –, hogy több történelmi regény az oszmán birodalom európai hódításainak az idején játszódik. Szerencsére, a jelentősebb regények végén mindig van egy török-szerb szómelléklet, ami óriási segítségére van.
