Rejtő Jenőt és műveit szinte mindenki ismeri, és persze mindenki rosszul… A legnépszerűbb magyar író művei a becslések szerint 7-8 millió példányban keltek el. Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Senki Alfonz vagy Gorcsev Iván irodalmi atyja, Rejtő Jenő 120 éve született.
Rejtő Jenő élete majdnem annyira regényes, mintha egyik művéből lépett volna elő. A harmincas évek divatos kabaré- és színpadi szerzője ponyvaregényeit P. Howard, illetve Gibson Lavery néven publikálta. Rejtő Jenő 120 éve született.
Életéről számtalan – sokszor megcáfolt legenda kering. Nem igaz, hogy a pesti kávéházakban ülve, kéziratdarabokkal fizette ki a pincért, amiképp az sem, hogy megjárta volna a regényeiben gyakran emlegetett francia idegenlégiót.
Játékfüggő volt a nagy nevettető
– Ugyancsak városi legenda, hogy Rejtőt könyvkiadói rosszul fizették, sőt, kisemmizték. Ő maga írta egyik levelében, hogy csak a Novától – ez volt a legfontosabb kiadója – szűk 5 év alatt ötvenezer pengő honoráriumot kapott, ami akkoriban elég gáláns fizetés volt – nyilatkozta Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa. A Rejtő-kutató arra emlékeztetett, hogy ez az összeg ma nagyjából havi kétmillió forintos fizetésnek felelne meg. Rejtő nem tudott bánni a pénzzel, szerencsejáték-függő volt, fizetését elkártyázta, elrulettezte.
Rejtő Jenő portréja. Fotó: Wikimedia Commons
Családjával egy ideig Szegeden élt
Reich Jenő néven 1905. március 29-én született Budapesten, Erzsébetvárosban, Reich Lipót Áron és Wolf Ilona harmadik gyermekeként. A Rejtő művésznévvel először 1924 februárjában szerepelt a nagyközönség előtt. A Színházi Élet című lapban jelent meg az a fénykép, ami Rákosi Szidi színitanodájának vizsgaelőadásán örökítette meg az akkoriban még színésznek készülő fiatalembert.
– Rejtő családfája megérne egy alaposabb kutatást. Anyai ágon pesti, apai ágon Tolna megyei felmenőkkel rendelkezett, se művész vagy értelmiségi, se gazdag ember nem volt köztük. Semmi sem predesztinálta arra, hogy sikeres író legyen. Az iskoláit is ellógta, a gimnáziumból kibukott, érettségit sem szerzett – folytatta a Rejtő-kutató. Thuróczy Gergely hozzátette: Rejtő életében vannak fehér foltok.
Például nem tudjuk, hogy 1910 körül miért költözött a család Szegedre – valószínűleg az apa üzleti ügyei miatt. Csak nemrég derült ki, hogy Rejtő Jenő kishúga, Reich Kornélia, Nellike, két és fél éves korában Szegeden halt meg és a zsidó temetőben temették el.
Rejtő-miniszobrok lephetik el Szegedet
Dobó Ferenc Levente szegedi szobrász, feketeöves Rejtő-rajongó P. Howard hallhatatlan hőseit: Piszkos Fred kapitányt, valamint Fülig Jimmy matrózt öntötte bronzba. A Korcsmáros Pál képregényei által ihletett, nagyjából 15-20 centiméteres szobrokat, ha a város is rábólint, Szeged közterületein helyezik majd ki – irodalmi sétára csalogatandó a turistákat és a bennszülötteket.
Rejtő Jenő egyik legendás hőse: Piszkos Fred, a kapitány. Fotó: Dobó Ferenc Levente
Rejtő Jenő egyik legendás hőse: Piszkos Fred, a kapitány. Fotó: Dobó Ferenc Levente
Rejtő Jenő egyik legendás hőse: Piszkos Fred, a kapitány. Fotó: Dobó Ferenc Levente
Nem ismertek tréfát
Rejtő P. Howard álnéven írott regényei nemcsak a két világháború között voltak igen népszerűek. A Kádár-korban milliós példányszámban jelentek meg, de cenzúrázott, csonkított szövegekkel. A fehér folt című regényből már a Novánál háromszor 25 oldalt húztak ki.
A Kádár-rendszerben is működött a cenzor
– A Magvető kiadó lektora cenzúrázta a regényeket, részben a saját szakállára, de lehetséges, hogy is fölülről súgtak neki. Kezdetben irodalomesztétikai megfontolásokból egyszerűsítette le a mondatokat, kihagyva az idegen szavakat, archaizmusokat, majd a hidegháborús aktuálpolitikai áthallásokat gyomlálta ki. Így lett az 1960-as években Kennedyből Watson – hiszen Kennedynek hívták akkoriban az Egyesült Államok elnökét. Gorcsev Ivánt pedig Fülig Jimmyre cserélték A tizennégykarátos autó képregény 1963-as kiadásában, nehogy már megsértsük az oroszok érzékenységét – sorolta a példákat Thuróczy Gergely.
Rejtő Jenő regényei számtalan kiadást értek meg. Fotó: Jeszenszky Zoltán
Rémálom a kéziratok körül
A divatos író kézirathagyatéka elkallódott. A klasszikus P. Howard-regényekből alig pár oldal maradt fenn. Könyvei újabb kiadásai gyakorlatilag a korábbi, csonkított szövegekre épülnek.
Több mint 120 kabarétréfát és bohózatot is írt: a címüket ugyan ismerjük, de mintegy felének elveszett a szövege. Ahogy Rejtő Jenő halála körül is sok a kérdőjel. Hivatalosan 1943. január elsején halt meg munkaszolgálatosként az akkori Szovjetunióban található Jevdakovoban, a Don-kanyarban. Veszteségkartonján ennyi szerepel: „jegyzőkönyvek alapján nem halt meg, hanem eltűnt”.
Rejtő maga is legendává nemesült, amiképp népszerű hősei…
